Online playlist

doggfather's

2018 Top 10 Lemeze

2018. december 27. - doggfather

Ismét vége egy évnek, ismét itt a listák ideje. Én is évek óta (20172016201520142013) „közzéteszem”, hogy mi volt a kedvencem az adott évből, szóval most ez jön.

top-ten-fleet-tracking-companies.jpg

A 2018-as év igen erős volt zeneileg számomra. Mind a koncertek, fellépések terén, mind pedig a megjelent lemezek terén. Bőven 100 fölött volt az az albumszám amit idén meghallgattam, és nehéz volt kimazsolázni, kiválogatni a legjobbakat. Nem is emlékszem, hogy ez elmúlt évek közül (ld bejegyzés első sora), mikor volt utoljára ilyen nehéz a listát leszűkíteni a végső top 10-re. 27 lemez volt „versenyben” nálam, 27 olyan album, amire azt mondtam, hogy ez igen, ez marha jól sikerült!

Az EP-k, a Mixtape-ek nem versenyeztek, legalábbis nem az albumokkal, de azok közül is volt nagyon jó, nem is egy. 

A három legjobb mixtape: 

3. Papoose & DJ Kay Slay - Back 2 The Streets 

2. Techniec - BEACHWAVY Freestyle Mixtape Vol.1 

1. Serial Killers - Day of the Dead.

Az öt legjobb EP pedig: 

5. Chali 2na: Instrumentality EP

4. DJ Muggs & Meyhem Lauren: Frozen Angels EP

3. Jamo Gang (El Gant, Ras Kass & J57): Jamo Gang EP

2. Black Thought: Streams Of Thoughts Vol. 2

1. Black Thought: Streams Of Thoughts Vol. 1 

És akkor az idei év 10 általam legjobban kedvelt lemeze:

10. Dj Fresh: The tonite show with Zion I

Több mint 20 lemeznyi sorozat lett mára a tonite show Dj Fresh-től, de ilyen erős, mint ez a Zion I „főszereplésével” készült eddig nem volt. A zenék is, meg a szövegek is jól eltaláltak, ennyit számít, gondolom, ha mind a ketten Oaklandből vannak, a közös gyökerek, a közös „emlékek”. Van róla videó.

9. Butch Cassidy-It's Official

20 éve. 20 éve volt az első közreműködése Butchnak, de igazi szólólemezére ennyit kellett várni. Nem mondom, hogy megérte, mert nagyon sok idő volt, de kiforrott, erős anyag. Nate Dogg korai halála után megüresedett a „refrének királya” trónja, sokáig hittem, bíztam benne, hogy unokatestvére helyét képes lesz Butch átvenni, de vagy peches, vagy simán csak lusta, mert az elmúlt években se lett aktívabb, mint régen. A lemez szerepeltetése kicsit csalás, ugyanis Japánban már tavaly megjelent, de a világ (és én is) csak idén csodálkozott rá, hogy kinn van, az amerikai hivatalos megjelenése idei is.

8. Evidence: Weather Or Not

Evidence felnőtt. Nemcsak emberileg (gyereke született, meg a felesége rákja tuti segített ebben), de zeneileg is. Mostanra keresett, és jó producer, és szövegíróként, előadóként is beérett. A lemezeire nem csupán zenei anyagként tekint, de a diplomás fényképész a borítóra, a videókra is nagyon odafigyel, hogy azok kerek egészet alkossanak. öröm nézni a videóit: rain drops, the factory, bad publicity, powder cocaine.

7. Cut Chemist: Die Cut

Igazi „urban” tánczene, instrumentális hip hop, és kemény rap alapok, rájuk nagyon jó szövegek. Cut megmutatta, hogy Jurassic 5 után is van élet, és hiába turnézott Madonnával, az ő terepe a hip hop továbbra is. Videó.

6. Masta Ace & Marco Polo: Breukelen Story

Egymás mögött, mellett két kanadai producer, szerintem még ilyen se volt soha egy listámon se. Ez a lemez, bár Masta rappel, igazából arról szól, hogy Marco, hogy indult el a zenei pályán, hogy költözött Amerikába, az ő történetét meséli el. Az egész lemez egy óda brooklynhoz, de ez a videó magában a legjobb tribute amit valaha városhoz írtak. öröm látni, hogy a Juice Crew tagjaként Ace, mint a szakma, és a stílus nagy öregje a mai napig aktív, és minőségi cuccokat ad ki, nem csak a nosztalgiából él.

5. Vandelux & Marc 7: Futureproof

A másik kanadai, aki a Jurassic 5 egyik szövegelőjét segítette ki, és milyen jól! Nem hallottam ennyire egységesen erős futurisztikus raplemezt Common Universal Mind Control albuma óta. A lemez meghallgatható ingyenes itt egyébként.

4. Cypress Hill: Elephants On Acid

Muggs is dead. Hogy aztán idén (igazából már tavaly is) főnixként támadjon fel, és szárnyaljon, mit szárnyaljon, uralkodjon. Idén csinált egy listás EP-t (feljebb), egy lemezt Roc Marcianoval, egy válogatást a Soul Assassins részére, és 8 év után végre egy igazi, sötét Cypress lemezt is összehozott. A III: temples of boom óta nem volt hasonló érzetű, felütésű lemezük, nagyon kellett már ez a rajongóknak.

3-2. Black Milk: Fever és Royce da 5'9": Book of Ryan 

Detroit stand up! A második és harmadik lemez egy szinten van nálam, ezért is e fura számozás. Black Milk albuma zeneileg picit erősebb, mára kiforrott zenész lett az egykori mc/producer. Royce lemeze pedig szövegileg jobb egy hangyányival, minta fever, de nem tudok választani a kettő közül, hogy melyik is a jobb. Érdekesség: a hip hopban nagyon erős az „anyakultúra”. Minden rapper megőrül az anyjáért, de az apáik általában nem élveznek különösebb figyelmet, erre jön 2018-ban Royce aki egy egész lemezt szentel az apjának, az apjával való kapcsolatának. Black Milk videó. Royce videó.

1. Fullee Love: Free, White And 21

Igen erős volt a Jurassic 5 idén, vagy csak én figyelek rájuk nagyon, de Soup lemeze kell, hogy vezesse a listát. Nem rap, amolyan nosztalgia, visszatekintés, múltidézés, stílusok keverése és frissítése a 70-80-as évektől, az R&B, soul, dance, és nu-disco is mind-mind benne van, mégse zsúfolt, és egy cseppet se poros. Egy produceres (Nick Green of The Internet) lemez ez is, érezni rajta a közös munkák óráit.

A bejegyzés trackback címe:

https://dogg-n-roll.blog.hu/api/trackback/id/tr8514501748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.